Főoldal  ·  Waldorf-pedagógia

Mit és hogyan tanítunk?

Főoktatás

A Waldorf-iskolákban a tanítási nap első két óráját (8-10 óráig) az osztálytanító vezette ún. főoktatás tölti ki, ezt követik azután a 45 perces szakórák. A főoktatás keretében a gyerekek négy-öt héten keresztül ugyanazt a közismereti tantárgyat tanulják (közismereti tárgyak: írás, olvasás, számolás, magyar nyelv- és irodalom, környezetismeret, növénytan, állattan, honismeret, fizika, kémia, biológia, ásványtan).

Az ilyen típusú munkamódszer hatékonyságát saját magunkon is megtapasztalhatjuk, amikor minden erőnket és figyelmünket egyetlen célra irányítjuk. Ez a tanulási módszer a gyermeket is nyugodt, fegyelmezett tevékenykedésre szoktatja, ami különösen fontos egy olyan korban, melyre a szétszórtság és a külső ingerek túláradása jellemző.

Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?  Például szeptemberben négy hétig minden reggel történelmet tanulnak, amit októberben aztán felvált három hétre a biológia vagy valamelyik másik tantárgy 3-4 hetes egysége. Az epochális rendszerben egy-egy közismereti tantárgyat általában évente két időszakra osztva tanítanak, így a gyerekeknek van idejük felejteni.

Talán meglepő, de a Waldorf-pedagógia a tanulás folyamatában figyelembe veszi a felejtés időszakát is. Bármely tudás akkor válik elevenné, bensővé, ha pihentetjük. Egy történelmi korszak, egy vers, vagy egy számtani művelet akkor lesz igazán az ember sajátja, ha hagyjuk megérni. A két epocha közötti szünetnek ugyanaz a szerepe, mint a két tanítási nap közt eltelt éjszakának. Mindkét „felejtés” a frissen tanultak képességgé válását segíti elő.

Az epochális oktatási rendszert a Waldorf-pedagógia talán egyik legjobb alapelvének tartják, mivel az egyes témakörök nincsenek szétdarabolva, így azok összefüggő egységként kezelhetők. Ez koncentráltabb tanulást tesz lehetővé, ami jóval hatékonyabb, mint ha azonos óraszámban, de az egész tanévben elosztva tanítják a tantárgyakat. A gyermekre is jótékonyan hat ez a fajta munkabeosztás, mert elmélyült, fegyelmezett tevékenységre szoktatja.

A főoktatás ideje az első két óra, hisz az ember reggel a legfogékonyabb a gondolkodásra. A gyerekek ilyenkor még aktívak az órán, és könnyen figyelnek. A dupla óra lehetőséget ad arra, hogy jobban el tudjanak mélyedni a témába, ne kelljen félbeszakítani, amikor éppen belemelegedtek az anyagba, de szünetet lehet tartani, ha a gyerekek elfáradtak.

Gyerekközönség egy János-napi előadáson Hagyományos értelemben vett tankönyveink nincsenek, ezért az órán elhangzottak az osztálytanító útmutatásainak megfelelően,  rajzokkal kiegészítve, egy nagy alakú füzetbe kerülnek. (Hangsúlyozzuk: nagyobbaknál ez erős alapul szolgál, azonban más kiegészítő könyvek, történetek elolvasása jelentősen hozzájárul egy teljes kép kialakításához.) Az osztálytanítók maguk állítanak össze olvasókönyvet a kisebbeknek művészi színvonalú illusztrációval gazdagítva. Az idegennyelvek tanulásához pedig, 4. osztálytól kezdődően, szintén művészi kivitelű, klasszikus kisregényeket, mesegyűjteményeket használnak a gyerekek.

Hegyi Zsuzsa: Tankönyvek a Waldorf -iskolában

 

Szakórák

Bemutató óra Azokkal a tárgyakkal, melyek rendszeres gyakorlást igényelnek a 45 perces szakórákon foglalkoznak a gyerekek. Első osztálytól kezdődően két idegen nyelv (angol és német), festés, ének-zene, kézimunka, testnevelés, euritmia, míg ötödiktől kézművesség (agyagozás és fafaragás), kertművelés, valamint Bothmer-gimnasztika színesíti a palettát.

A Bothmer-gimnasztika és az euritmia a mozgás szépségét és harmóniáját, míg a napi rendszerességgel történő furulyázás a belső zeneiséget ébreszti fel a nebulókban.

Az osztály összetartója, szíve, az osztálytanító, aki 8 esztendőn át kíséri diákjait, lehetőség szerint minden főbb tantárgyat oktatván nekik. Vele készülnek a minden év végén előadásra kerülő színdarabjukra, s ő írja nekik a személyre szóló bizonyítványverset is, ami az évvégi írásbeli értékelés egyik sarkalatos eleme. E vers az egyes gyermekek bensőjét célozza meg, kimondatlanul mutatva utat.

Németh Eszter a bizonyítványversről